Gőzöm sincs,
mennyi lehet az idő, egy biztos, a nap már felfelé, és nem lefelé halad, napok
óta nem aludtam, húzom az igát, megfigyelek, lapítok, sunnyogok, kissé elveszítettem
a fonalat magam körül. Szemrésemen, már amennyit még nyitva vagyok képes
hagyni, próbálok beevickélni a fürdőbe, hallom a tompa szuszogást, ahogy a
kabátom levetődik az akasztóról, de nem érdekel, valamikor megadhatta magát a
varrás, és elhagyta a kis textildarabot, melyen eddig csüngött, de ennek a
valamikori, fekete szövetkabátnak, már oly mindegy, mamár inkább szürke, vagy
fakó, de semmiképp nem fekete. Eldöntöttem, már amennyire erre most képes
vagyok, hogy ma nem megyek, szükségem van az alvásra.
Elvonszoltam
lagymatag, fáradt testemet a zuhanyig, majd magamra eresztettem a forró vizet.
Miközben a bőröm hálásan itta be azt, próbáltam a fejem kitisztítani. Amióta
elváltunk, nem tudok róla semmit, úgy képzeltem, fel tudom néha hívni, hogy
megtudakoljam, jól van-e, de ez az állandó figyelés, nem engedi, úgy hittem,
jobban bírom majd a hajtást, de tévedtem. A testemmel együtt az elmém is harcol
már ellenem, és követeli a kikapcsoló üzemmódot.
Mikor az ágyra
vetődtem, még mindig vele voltam gondolatban, csukott szememmel láttam őt,
ahogy édesen alszik, vagy épp, ilyentájt ébred, kimegy a konyhába, elkészíti a
pirítóst, s ha épp úgy véli, nekem is hoz belőle, természetesen teával.
Hiányzik, sose gondoltam, hogy ennyire fura lesz nélküle. Üres, még akkor is,
ha a felém irányított hang, így is ugyan annyi, mint egyébként, de a jelenléte,
a figyelme, az, ami üressé tesz, hiányzik, hogy szóljak valakihez, hogy
meséljek, hogy zenéljek neki. Így még a gitáromhoz sincs kedvem.
Bár alig élek,
mégis elővakarom a telefonom a szekrényből, 7 óra van, akkor bőven fenn
lehetnek. Feltárcsázom a számot, s próbálok nem hulla kóma hangon diskurálni
majd.
- Igen, tessék.
- Lucius, te
vagy?
- Ben, de
örülök, hogy hívtál, azt hittem van valami bajod, épp terveztem, hogy este mostmár
mindenképp megkereslek megint. Nem voltál elérhető, jól vagy?
- Öhm, persze,
semmi baj, csak el voltam havazva, a telóm meg kikapcsolva a fiók mélyén
rekedt.
- Három hétig?
- Annyi??
- Igen. Biztos
jól vagy?
- Aham.
- Mond, mikor
ettél utoljára? Alvás?
- Nem érdekes.
- Ben, ne tedd
ezt!!!
- Dominick jól
van?
- Persze, a
minap voltam náluk, miért kérded?
- Tudni
akartam, hogy jól érzi magát.
- Vele se…?
Hülye kérdés.. Figyelj, hétvégén nálam lesznek a srácok, elviszem őket múzeumba
meg vidámparkba, este beszélhetnél velük, ha gondolod.
- Majd
meglátom.
- Ben, nem
akarok kioktató lenni, de pihenj le, nagyon fáradtnak tűnsz.
- Megfogadom.
Akkor majd este.
- Oké, szia.
- Szia. –
nyomtam le a kis pityegőt, majd ki is kapcsoltam.
Hat órányi
jótékony alvás után, magamba eszközöltem némi meleg élelmet, majd leültem a
laptopom elé, hogy végigböngésszem, az elhanyagolt hírhalmot.
Fura pislákoló
ablak jött fel jobbról, jaaaa msn.. fúú, elfelejtettem lenyomni, kia…
~Aki üzenete:
Szia Ben! Itt
vagy?
~benjamin.d@hotmail.com üzenete:
Szia Aki. Épp
hívni akartalak titeket, reggel beszéltem Lucival, mondta, hogy mentek hozzá.
~Aki üzenete:
Aham, már itt
vagyunk. Klassz nap volt, jót csavarogtunk. Hogy vagy? Mikor látunk?
~benjamin.d@hotmail.com üzenete:
Nem tudom sajnos,
lehet nem is tudok menni.
~Aki üzenete:
Ne csináld már,
olyan rég nem láttalak. Legalább pár napra.
~benjamin.d@hotmail.com üzenete:
Meglátom jó?
~Aki üzenete:
Ok. :(
~benjamin.d@hotmail.com üzenete:
Dominick ott
van?
~Aki üzenete:
Aham, bár épp
nagyon elfoglalt. ;)
~benjamin.d@hotmail.com üzenete:
Mit csinál?
~Aki üzenete:
Dögönyözi a
kutyánkat. Várj, idehívom. XD
~benjamin.d@hotmail.com üzenete:
Kutya? Milyen
kutya?
~Aki üzenete:
Sztijijfikgjrlirta
Bocsi. Szia.
Letettem a kutyát. Vele együtt nehéz gépelni. :))
~benjamin.d@hotmail.com üzenete:
MILYEN KUTYA?
~Aki (helyett Domi) üzenete:
Spot. Ez a
neve. Én adtam. Papa vette. Nagyon aranyos. *-*
~benjamin.d@hotmail.com üzenete:
Szóval Spot.
Miért az?
~Aki (helyett Domi) üzenete:
Mert egy pötty
az egész. Nagy fekete szűrpamacs, a hasán, orrán fehér folt, és a farka hegyén,
pont a csúcsán, ott egy pici pont. És ezért lett.
~benjamin.d@hotmail.com üzenete:
És Lucius
hagyta, hogy elvigyétek?
~Aki (helyett Domi) üzenete:
Nem kérdeztük.
XD Mivel már itt van, nem teheti ki, így viseli a következményeket. A lakás már
egy csatatér, de igyekszünk utána takarítani.
~benjamin.d@hotmail.com üzenete:
Nem akarom
tudni…
~Aki (helyett Domi) üzenete:
Jobb is, Lucius
nem épp boldog, de majd kiengesztelem, kiengeszteljük. Képzeeld, ma voltunk
vidámparkba is, annyira magasra felvitt az a hinta, és bár eleinte nagyon
félelmetes volt, annyira megtetszett, hogy Akinak kellett onnan elvonszolni.
~benjamin.d@hotmail.com üzenete:
Mi?
~Aki (helyett Domi) üzenete:
Tuudod, az a
körhintás izé, nagy kerek, világítós.
~benjamin.d@hotmail.com üzenete:
Domi, te vagy
az?
~Aki (helyett Domi) üzenete:
Peeersze, ki
más?? XD XD Cseréltünk, Aki-> kuty, Domi-> gép. XD Érted?
~benjamin.d@hotmail.com üzenete:
Áááá. Mostmár
igen.
~Aki (helyett Domi) üzenete:
Hülye így a
neved, nem írod át?
~benjamin.d@hotmail.com üzenete:
Nincs szükségem
itthon az msn-re.
~Aki (helyett Domi) üzenete:
Azt tudom én,
de amíg nem itthon vagyok, addig tudunk itt dumálni. :) Nem klassz?
~benjamin.d@hotmail.com üzenete:
Hmm, de tényleg
klassz.
~Aki (helyett Domi) üzenete:
Több
lelkesedést. :) Örülj már. Nézd, : (kettőspont) + ) (zárójel) = :)
~benjamin.d@hotmail.com üzenete:
:9 :) Örülsz?
~Aki (helyett Domi) üzenete:
Csúúcs,
másodjára sikerült is. :P
~benjamin.d@hotmail.com üzenete:
Ötödik, a
többit töröltem...
~Aki (helyett Domi) üzenete:
Haladnod kéne a
korral! XD Fuu de megyek, kivisszük a dögöt Akival, hogy ne Lucius új, fehér
gyapjú szőnyegére csináljon, mert akkor, ha hazajön, kinyiffant, és annyi, nem
látsz élve. XD
~benjamin.d@hotmail.com üzenete:
Azt nagyon nem
szeretném. Akkor holnap beszélünk.
~Aki (helyett Domi) üzenete:
Csúcs. Jövök.
Puszi. Akitól is. :) :*
~Aki (helyett Domi) kijelentkezett...
- Remek. Dőltem
hátra a székemben fülig érő mosollyal. - Jól érzi magát. Ennyit még sosem
beszéltem vele. – kacagtam fel hangosan. – Jó tudni, hogy írásban kommunikatív.
Ezt sose próbáltuk.